A E H I K M N O R V
Ip Is

Ipari robot

Ipari környezetben az emberi munkaerő “kiváltására” használt robot.

Az ipari robotoknak legalább két definíciója létezik. Az egyik a VDI (Verein Deutscher Ingenieure – Német Mérnökök Szövetsége) a másik az IFR (International Federation of Robotics – Nemzetközi Robotika Szövetség) által elfogadott definíció.

Az ipari robot fogalma a VDI 2860 irányelv (1981) szerint: „Az ipari robot univerzálisan állítható többtengelyű mozgó automata, melynek mozgás-egymásutánisága (utak és szögek) szabadon – mechanikus beavatkozás nélkül – programozható és adott esetben szenzorral vezetett, megfogóval, szerszámmal vagy más gyártóeszközzel felszerelhető, anyagkezelési és technológiai feladatra felhasználható”

Az IFR az ISO 8373: 2012 szabvány szerinti definíciót használja, amely szerint az (ipari) robot: Olyan programozható mechanizmus, amely két vagy több tengelyen, bizonyos fokú autonómiával a környezetében mozog egy tervezet feladat elvégzésének érdekében.

Isaac Asimov a robotika 3 alaptörvénye

A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.

A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.

A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.

Isaac Asimov a robotika 3 alaptörvénye – modernkori kiegészítések

Az emberekkel együttműködni képes robotok fejlesztése/fejlődése okán megfogalmazódott egy un. “nulladik törvény”:

A robot nem árthat az emberiségnek, és nem nézheti tétlenül, ha az emberiséget veszély fenyegeti.

Ez alapján Asimov első törvénye – és így a másik kettő is – megváltozik:

A robot nem árthat emberi lénynek és nem nézheti tétlenül, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen, kivéve, ha ez összeütközésbe kerül a nulladik törvénnyel.