Tag: Fogalomtár

Emberi beavatkozás, irányítás nélkül, magától működő szerkezet. Átvitt értelemben gépiesen cselekvő személy.

Ellenőrzési rendszerek és információs technológiák alkalmazása az emberi munka, az emberi beavatkozás szükségességének csökkentése érdekében. Ipari környezetben az automatizálás a gépesítésen túlmutató lépés.

Az élet szinte minden területén átszövi.

Olyan robot, amelyet úgy terveztek és építettek, hogy egy előre meg nem határozott környezetben, folyamatos emberi útmutatás nélkül képes legyen mozogni, munkát végezni.
Autonómiáját különböző érzékelők biztosítják. Autonóm robot például a robotporszívó, a robotfűnyíró.

Más néven cobot vagy a társrobot olyan robot, amely fizikailag együttműködik az emberekkel egy közös munkaterületen. Az autonóm robotokkal ellentétben, amelyek nagyrészt egyedül és felügyelet nélkül működnek, az együttműködő robotok reagálnak az emberi viselkedésre, cselekvésre.

Távlati célként olyan együttműködő robotok fejlesztése a cél, amelyek képesek “gondolkodni”, “tanulni” és a szó valódi értelmében együtt dolgozni az emberekkel.

Hadászatban, háborús körülmények között különböző feladatokat ellátó robot.

Háztartási valamint a ház körüli feladatokat végző robot. Legelterjedtebb alkalmazási terültek: takarítás, fűnyírás, medencetisztítás. A háztartási robotok fejlődése további területeket nyithatnak meg: robot chef, állatok ellátását – etetés, sétáltatás, alom takarítás – biztosító robot, játszótárs (pl. Asimo)

Olyan robot amely felépítésében hasonlít az emberre. A karok, a lábak, a számtalan ízület, (csukló) képessé teszi az emberhez hasonló mozgásra. A humanoid robotokat elsősorban az emberi járás, a gyaloglás mechanikájának és az ember – robot együttműködés tanulmányozására, kutatására használják. A humanoid robotok alkalmazása inkább a szolgáltatási területeken jellemző, mint például ügyfélszolgálat, háztartás, éttermi kiszolgálás. Fejlesztések folynak az egészségügyben használható segítő, ápoló robotok területén, ahol az idősek félhetnek egy olyan géptől, amely nem tűnik embernek.

A legújabb humanoid fejlesztés a Sophia nevű robot.

Ipari környezetben az emberi munkaerő “kiváltására” használt robot.

Az ipari robotoknak legalább két definíciója létezik. Az egyik a VDI (Verein Deutscher Ingenieure – Német Mérnökök Szövetsége) a másik az IFR (International Federation of Robotics – Nemzetközi Robotika Szövetség) által elfogadott definíció.

Az ipari robot fogalma a VDI 2860 irányelv (1981) szerint: „Az ipari robot univerzálisan állítható többtengelyű mozgó automata, melynek mozgás-egymásutánisága (utak és szögek) szabadon – mechanikus beavatkozás nélkül – programozható és adott esetben szenzorral vezetett, megfogóval, szerszámmal vagy más gyártóeszközzel felszerelhető, anyagkezelési és technológiai feladatra felhasználható”

Az IFR az ISO 8373: 2012 szabvány szerinti definíciót használja, amely szerint az (ipari) robot: Olyan programozható mechanizmus, amely két vagy több tengelyen, bizonyos fokú autonómiával a környezetében mozog egy tervezet feladat elvégzésének érdekében.

A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.

A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.

A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.

Az emberekkel együttműködni képes robotok fejlesztése/fejlődése okán megfogalmazódott egy un. “nulladik törvény”:

A robot nem árthat az emberiségnek, és nem nézheti tétlenül, ha az emberiséget veszély fenyegeti.

Ez alapján Asimov első törvénye – és így a másik kettő is – megváltozik:

A robot nem árthat emberi lénynek és nem nézheti tétlenül, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen, kivéve, ha ez összeütközésbe kerül a nulladik törvénnyel.